A 340 oldalas, kemény kötésű könyv borítóján egy megkapó szépségű uráli magyar leletről készített fotógrafika látható
A képet a hazai szakirodalomban eddig még nem ismertették; amint arról a két ( Jóma ésország) szójelről sem olvashatott senki, amelyik a IX. századi lemezeken látható. Ezek szerint Jóma isten az ország ura volt. A felismerés azért is érdekes, mert a Jóma ligatúrát megtaláljuk az alucsajdengi hun koronán is, meg a mervi oázisban 531 táján a szabírhunok számára készített Szent Koronán is.
Azaz a lelet egy régészeti szenzáció, mert a honfoglalók vallásáról ilyen korabeli elolvasható tájékoztatással más nem rukkolt még elő. Beleillik azon szenzációk sorába, amelyekről e kötetben első közlést talál az olvasó.
A hasonló leletek sora segít megérteni annak a kőkori eredetű, de a honfoglalók által és a magyar népművészek által gyakorolt hieroglifikus írásmódot, amelyről szintén kellene már írnom egy kötetet.
***
A kötet tartalomjegyzéke:
Erdélyi István az őstörténetkutatás száz évéről
Bánffy Eszter és a szentgyörgyvölgyi tehénszobor szójelei
Fodor István a gjunovkai szkíta lószerszámdísz jeleiről
Bálint Csanád, avagy miről ismerhető fel a turul?
Szőke Béla és az Azonos-e Zalavár Mosaburggal? kérdés
Czeglédi Katalin a sezserékről és a népnevünkről
Róna-Tas András a honfoglalók írástudásáról
Róna-Tas András újabb meséi a magyar őstörténetről
Hampel József összedőlt cirkusza
Kiszely István a Magyarok Istenéről
Obrusánszky Borbála társadalomszervezetünk gyökereiről
Nyitray Szabolcs az azerbajdzsáni magyarokról
Záhonyi András a tatárlakai táblákról
Szakács Gábor és Friedrich Klára írni tanít
Hosszú Gábor, Libisch Győző és a „pálos rovásírás”
Leltárhiány, Bakay Kornél könyvkritikájára válaszolva
Bakay Kornél és a tamgák
Fodor István a kiszombori tarsolyveret jeleiről
Harmatta János félmondata az urartui hieroglif írásról
Makkay János az Attila és Árpád közötti magyar uralkodókról
Makkay János a király dorongjáról
Makkay János neolitikus bélyegzői
Révész László és a gnadendorfi övveret jelei
Csúcs Sándor esete az írástörténettel
Csúcs Sándor és a nyelvtudomány megtermékenyült
Körön kívülről - válasz Csúcs Sándor könyvkritikájára
Voigt Vilmos a motívumok terjedéséről
Máté Zsolt és a tprus jel újabb magyarázatai
Szekeres István kötete
Jordanes Getikája Kiss Magdolna ferdítésében
Ucsiraltu a hun nyelv szavairól
Szöllősy Kálmán a volgai eszkelekről
Vékony Gábor omega alakú bronzcsüngői
Vásáry István és a Jugria-kérdés
Niederhauser Emil a szlovák zászlóról
Válasz Botár István régész „Szubjektív beszámoló”-jára
Csáji László Koppány közbeszól
Bóna István Anonymus hiteléről
Összegzés
Irodalomjegyzék
***
A könyvesboltok közül elsőként a Fehérlófia könyvesbolt kap belőle. Legolcsóbban e sorok írójánál szerezhető majd be, mert ez esetben a bolti árrés nem terheli a vásárló pénztárcáját. Az olvasók ennek köszönhetően 50%-os kedvezménnyel vehetik meg azt a művet.
Nem előzmény nélküli és indokolatlan az a várakozás, amit a következő évtizedekben várunk ettől a most végzett és végzendő műhelymunkától, hiszen az Írástörténeti Kutatóintézet 1993-ban kiadott tanulmánykötete (a "Bronzkori magyar írásbeliség", amelyet néhai Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal közösen írtunk) egyszer már bizonyította, hogy ki lehet kényszeríteni a változást az akadémikus áltudomány berkeiben is. Ama kötet megjelenése után ugyanis a legismertebb szerzők sora hagyott fel a székely írás ótürk eredeztetésének emlegetésével, s vallotta be, hogy fogalma sincs, honnan is származhat a nemzeti írásunk.
Most is szükség van egy fordulatra, vagy tobvábblépésre. Úgy véljük ugyanis, hogy az akadémikus "tudomány" képviselői részéről nem elegendő bevallani, hogy eddig téveszméket oktattak az egyetemi katedrákon a székely írás eredetéről, hanem fel is kell használni ezt az írást a történettudomány mindennapjaiban.
A feladat kettős.
- Egyrészt tudomásul kell venni, hogy ez az írás létezik s nélküle nem lehet megírni a magyar őstörténetet.
- Másrészt meg kell ismerni végre a székely írást és annak valódi természetrajzát. Mert jelenleg szinte csak tévedéseket lehet róla olvasni a kis számú, erről megjelenő műben. Az elborzasztó helyzetre jellemző, hogy a "szakértők" némelyike a saját nevét sem tudja helyesen leírni ezzel az írással. Ezen a szomorú helyzeten csak a kérdések alapos, hozzáértő és jóindulatú megbeszélésével lehet túllépni.
A veleméri Csinyálóház terasza egy szívfájdítóan szép szeptemberben
Jókai Mórral és Gárdonyi Gézával már nem beszélgethet, e sorok írójával azonban eszmét cserélhet őstörténeti, írástörténeti és egyéb kérdésekről is, ha a falusi turizmus keretében az országot járván eljut az Őrségbe és igénybe veszi a veleméri Cserépmadár szállás ésCsinyálóház vendégszeretetét, vagy megnézi a díjtalanul megtekinthető Sindümúzeumkiállítását a magyar hieroglifikus írásról .
Erdélyi István az őstörténetkutatás száz évéről
Bánffy Eszter és a szentgyörgyvölgyi tehénszobor szójelei
Fodor István a gjunovkai szkíta lószerszámdísz jeleiről
Bálint Csanád, avagy miről ismerhető fel a turul?
Szőke Béla és az Azonos-e Zalavár Mosaburggal? kérdés
Czeglédi Katalin a sezserékről és a népnevünkről
Róna-Tas András a honfoglalók írástudásáról
Róna-Tas András újabb meséi a magyar őstörténetről
Hampel József összedőlt cirkusza
Kiszely István a Magyarok Istenéről
Obrusánszky Borbála társadalomszervezetünk gyökereiről
Nyitray Szabolcs az azerbajdzsáni magyarokról
Záhonyi András a tatárlakai táblákról
Szakács Gábor és Friedrich Klára írni tanít
Hosszú Gábor, Libisch Győző és a „pálos rovásírás”
Leltárhiány, Bakay Kornél könyvkritikájára válaszolva
Bakay Kornél és a tamgák
Fodor István a kiszombori tarsolyveret jeleiről
Harmatta János félmondata az urartui hieroglif írásról
Makkay János az Attila és Árpád közötti magyar uralkodókról
Makkay János a király dorongjáról
Makkay János neolitikus bélyegzői
Révész László és a gnadendorfi övveret jelei
Csúcs Sándor esete az írástörténettel
Csúcs Sándor és a nyelvtudomány megtermékenyült
Körön kívülről - válasz Csúcs Sándor könyvkritikájára
Voigt Vilmos a motívumok terjedéséről
Máté Zsolt és a tprus jel újabb magyarázatai
Szekeres István kötete
Jordanes Getikája Kiss Magdolna ferdítésében
Ucsiraltu a hun nyelv szavairól
Szöllősy Kálmán a volgai eszkelekről
Vékony Gábor omega alakú bronzcsüngői
Vásáry István és a Jugria-kérdés
Niederhauser Emil a szlovák zászlóról
Válasz Botár István régész „Szubjektív beszámoló”-jára
Csáji László Koppány közbeszól
Bóna István Anonymus hiteléről
Összegzés
Irodalomjegyzék
***
A könyvesboltok közül elsőként a Fehérlófia könyvesbolt kap belőle. Legolcsóbban e sorok írójánál szerezhető majd be, mert ez esetben a bolti árrés nem terheli a vásárló pénztárcáját. Az olvasók ennek köszönhetően 50%-os kedvezménnyel vehetik meg azt a művet.
Nem előzmény nélküli és indokolatlan az a várakozás, amit a következő évtizedekben várunk ettől a most végzett és végzendő műhelymunkától, hiszen az Írástörténeti Kutatóintézet 1993-ban kiadott tanulmánykötete (a "Bronzkori magyar írásbeliség", amelyet néhai Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal közösen írtunk) egyszer már bizonyította, hogy ki lehet kényszeríteni a változást az akadémikus áltudomány berkeiben is. Ama kötet megjelenése után ugyanis a legismertebb szerzők sora hagyott fel a székely írás ótürk eredeztetésének emlegetésével, s vallotta be, hogy fogalma sincs, honnan is származhat a nemzeti írásunk.
Most is szükség van egy fordulatra, vagy tobvábblépésre. Úgy véljük ugyanis, hogy az akadémikus "tudomány" képviselői részéről nem elegendő bevallani, hogy eddig téveszméket oktattak az egyetemi katedrákon a székely írás eredetéről, hanem fel is kell használni ezt az írást a történettudomány mindennapjaiban.
A feladat kettős.
- Egyrészt tudomásul kell venni, hogy ez az írás létezik s nélküle nem lehet megírni a magyar őstörténetet.
- Másrészt meg kell ismerni végre a székely írást és annak valódi természetrajzát. Mert jelenleg szinte csak tévedéseket lehet róla olvasni a kis számú, erről megjelenő műben. Az elborzasztó helyzetre jellemző, hogy a "szakértők" némelyike a saját nevét sem tudja helyesen leírni ezzel az írással. Ezen a szomorú helyzeten csak a kérdések alapos, hozzáértő és jóindulatú megbeszélésével lehet túllépni.
